Ezt a habkönnyű sajttortát a hétvégén készítettem vasárnapi desszert gyanánt.Ez egy úgymond "visszatapsolt" süti, mivel az első alkalommal kiváltképp ízlett családomnak.Még Marcinak is nagyon ízlett annak ellenére, hogy ő erősen a csokis édességek rajongója, viszont a piros gyümölcsökért is roppant mód odavan.
Ez alkalommal is egy nap leforgása alatt elfogyott, úgyhogy vigyázat, függőséget okoz!!
Egy vasárnapi ebéd levezetéseként,- amikor már nem igazán kíván senki egy nehéz desszertet- kiválóan vizsgázott.
Fő összetevője az olaszok által oly kedvelt ricotta, mascarpone, valamint a zabkeksz.Én most a zabkekszhez tettem teljes kiőrlésű kakaós kekszet is.
A múlt hétvégén készített sajttortám annyiban tér el az elsőtől, hogy ennél kétfelé vettem a tojásokat és a legvégén kemény habbá verve adtam a tojásfehérjét a krémhez.Így egy, habosabb állagú sajtkrém lett a végeredmény.
Az az igazság nagyon rendes volt kedves férjem, azt mondta, ha ő enné meg az utolsó szeletet egyedül lelkiismeret furdalása lenne, így igazságosan megosztoztunk rajta.
Piros gyümölcsökből készített öntettel tálaltam, de bármilyen piros gyümiből készült lekvár is tökéletesen megteszi.
Íme a recept:
Hozzávalók:
25dkg zabkeksz(aki szereti a keksz egy bizonyos hányadát helyettesítheti darált dióval, mandulával)
12dkg vaj
50 dkg ricotta
25 dkg mascarpone
3 tojás
csipet só
15 dkg porcukor
1 púpozott evőkanál vanília pudingpor
1 citrom reszelt héja és leve
1dl tejföl
Az öntethez:
40 dkg fagyasztott erdei gyümölcs keverék
2-3 evőkanál nádcukor
1 evőkanál keményítő
Elkészítés:
A sütőt 180 fokra előmelegítjük.
A zabkekszet apró darabokra törjük, majd az olvasztott vajjal összekeverjük.Egy 26cm-es kapcsos tortaforma alját sütőpapírral kibéleljük, majd a kekszes alapot elegyengetjük rajta, és bedugjuk a sütőbe 5-10 percre.
Ezután kivesszük és hagyjuk hűlni amíg a krémet elkészítjük.
A krémhez a tojások sárgáját a ricottával a mascarponéval,tejföllel, vaníliás pudingporral, porcukorral, citrom héjával valamint a levével habosra keverjük.
Ezután hozzáadjuk a csipet sóval kemény habbá vert fehérjét, vigyázva nagyon ne törjük össze a habot, határouott nagy mozdulatokkal keverjük a krémhez.Viszont nagy tojáshabdarabok se maradjanak benne, mert akkor könnyen " törik " a torta felülete.
Majd a krémet a kekszes alapra öntjük, betesszük a sütőbe és 180 fokon kb 40 perc alatt készre sütjük.Akkor jó, amikor a széle már megszilárdult de a közepe lágy rezgős.
A formában hagyjuk kihűlni a lezárt sütőben a sütő ajtaját nyitva hagyva.Majd ezután hűtőbe tesszük és másnap fogyaszthatjuk.
Az öntethez a fagyasztott gyümiket a nádcukorral elkezdjük alacsony lángon főzni, majd amikor már kezd levet engedni egy kevés vízben elkevert keményítővel sűrítjük.
Egy kis kisokos a ricottáról:
A ricotta létrejöttének időpontja nehezen meghatározható, de annyi bizonyos, hogy a római időkben már ismert és kedvelt volt. A sajtkészítés során megmaradt savóból készített fehér masszát sokféle étel készítéséhez használták. A ricotta alapja ugyanis a sajt készítése során felmelegített tejből visszamaradt savó, amelyet újra felhevítenek, s amit ebből leszűrnek, az maga a ricotta. Neve is erre a dupla melegítésre utal, a ricotta név ugyanis a latin recocta szóból ered, ami azt jelenti, hogy kétszer főtt. A ricottát régen főleg juh- és kecsketejből készítették, manapság inkább tehéntejből készített ricottákat kapni.
A ricotta vagy savótúró nagyon sokféle módon felhasználható a konyhában
A ricotta készítésénél bizonyos esetekben – a melegíteni kívánt savó tizedének megfelelő mennyiségű – teljes tejet is adnak a savóhoz a jobb minőség érdekében, majd a savót nagyjából 90 fokra hevítik, s ekkor nyerik ki belőle a ricottát.
A ricotta története
A különféle töltött tésztákba, így a canelloniba is - gyakran kerül ricotta
Egyes feltételezések szerint a véletlennek köszönhetően jött létre a ricotta, a sajtkészítés közben lángon hagyott savónak köszönhetően, de az sem elképzelhetetlen, hogy egy bölcs kísérlet eredményeként született, amely arra irányult, hogy a nagy mennyiségű savó ne vesszen kárba.
Ricottával készített étel receptúrája már az idősebbCato által jegyzett De Agriculturában is megtalálható, amelyben a ricottát mézzel, tojással és liszttel keverve sütik tortává. Ezt a süteményt az ókori rómaiak savillumként emlegették, és minden valószínűség szerint ez a torta volt a ma ismertsajttorták egyik őse.
A ricotta római kori jelenlétének bizonyítékával szolgál a II. század végén született görög szerző,Athenaeus is, aki könyveiben említést tesz egy ricottára emlékeztető alapanyagról, amit Szicíliából hoztak be. A ricotta ugyanis valószínűleg először Szicíliában jelent meg, és onnan terjedt tovább egész Itáliába.
A ricotta igazi, itáliai gasztronómiai áttörése azonban nem a római korra tehető, hanem jóval későbbre. A XV. század legvégén, 1492-ben Ferdinánd király és Izabella spanyol királyné kiűzte a fennhatósága alá tartozó Szicíliából és Szardíniáról az ott élő zsidókat, akiknek egy jelentős része Rómába menekült, s velük együtt Rómába érkeztek a ricottás receptúrák is.
(forrás:mindmegette.hu)
