Hétfőn elutaztunk kis családommal egyet pihenni Sárvárra, ahol is meglátogattuk a fantasztikus gyógyfürdő komplexumot, sokat fürödtünk, kirándultunk, és fájó szívvel hazajöttünk.
Szerintem Sárvárnak nincs szüksége reklámra, mert egyszerűen annyira jó, hogy önmagát is simán el tudja adni, és emberek ezreinek tud felejthetelen élményt nyújtani egy életre.
Mi már voltunk tavaly ősszel, de a fent említettek miatt erősen visszahúzott a szívünk, ezért döntöttünk ismét Sárvár mellett.
Nagyszerűen megcsinálták a gyermekmedencéket, sok extrával minden jóval.A kültéri medencék sokasága is elkápráztatja az ember fiát lányát sokszínűségével minden korosztályra gondolva.
A szállásunkról nem is beszélve:most egy új apartmanban az Enjoyban szálltunk meg, és (itt most nem szeretnék ismét reklámot csinálni) le lettünk nyűgözve.Nemcsak a környezettől, hanem a vendéglátók kedvességétől,figyelmességétől, vendégszeretetétől.
Na és ami nekem a legfontosabb és a legtöbbet jelent, amiért igazából mindent megért, hogy eljöttünk ide az az, hogy kedden átlátogattunk a közeli Uraiújfaluba, apukám szülőfalujába, ahol megtörtént az a csoda, amire nem is mertem számítani, megtaláltam azt a 92 éves Bözsi nénit, aki ismerte aput, látta picinek, és meg tudta mutatni melyik házban született. Rengeteg mindent mesélt róla és a családról a régi időkről a háborúról, a szegénységről és a mindent összetartó szeretetről.
Igazából minden a véletlennek volt köszönhető, hogy a megfelelő embert szólítottam le az utcán,aki segített Bözsi nénit megtalálni, és utána már ment minden a maga útján.
Mintha valaki vezette volna a kezem, egyszerre volt felemelő, gyönyörű, megható még a mai napig nem tudok felocsúdni...
Ha megengeditek pár fotót megosztanék veletek erről a pár napról:
 |
| Bözsi néni, aki egy igazi két lábon járó történelemkönyv |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése